Lifelong vaccination strategy as a tool against pandemics in Hungary / Élethosszan át tartó oltási stratégia mint eszköz a pandémiák elleni védekezésben Magyarországon.

Összefoglaló. Különbözo tényezok következtében az új és újra felbukkanó fertozo betegségek megjelenésére a 21. században egyre nagyobb az esély, ezzel párhuzamosan a pandémiák kialakulása is nagyobb valószínuségu. A 2019-ben felbukkant COVID-19-járvány azt is közvetíti számunkra, hogy egyes új és újra jelentkezo fertozo betegségek - az eredményes intézkedések elmaradása, késlekedése esetén - gyorsan terjedhetnek. A fertozo betegségek elleni harc egyik fo eszköze a védooltás segítségével történo immunizáció. A jelen tanulmány célja bemutatni a védooltások elonyeit, fókuszba helyezve az elöregedo társadalomban az élethosszan tartó immunizációs stratégiának a személyes egészségre ható, közegészségügyi, gazdasági, valamint társadalmi érdekeit. Az oltás elonyeinek minél nagyobb fokú kihasználásához egy élethosszan tartó immunizációs stratégia felállítása javasolható, amelynek aspektusait és gyakorlatba ültetésének lehetséges lépéseit foglaltuk össze közleményünkben. Orv Hetil. 2022; 163(14): 535-543. Summary. Due to various factors, the chances of infectious disease emergence or re-emergence have increased in the 21st century, thus, the likelihood of new emerging pandemics has also increased. The COVID-19 pandemic, which appeared in 2019, has highlighted that certain new and re-emerging infectious diseases - in the case of lack or delay in effective measures - can spread very rapidly. The main tool for the fight against infectious diseases is immunization through vaccination. While focusing on the personal health, public health, economic and societal benefits of a lifelong immunization strategy, especially in light of the aging society, the goal of this paper is to present the benefits of vaccines. In order to increase the added value of vaccinations it is recommended to create a lifelong immunization strategy. Our paper summarizes the relevant aspects of such a strategy, highlighting potential practical steps towards implementation. Orv Hetil. 2022; 163(14): 535-543.

Comparison of hesitancy between COVID-19 and seasonal influenza vaccinations within the general Hungarian population: a cross-sectional study.

BACKGROUND: The willingness to get COVID-19 or seasonal influenza vaccines has not yet been thoroughly investigated together, thus, this study aims to explore this notion within the general adult population. METHODS: The responses of 840 Hungarian participants were analysed who took part in a nationwide computer-assisted telephone interviewing. During the survey questions concerning various demographic characteristics, perceived financial status, and willingness to get the two types of vaccines were asked. Descriptive statistics, comparative statistics and word co-occurrence network analysis were conducted. RESULTS: 48.2% of participants were willing to get a COVID-19 vaccine, while this ratio for the seasonal influenza was only 25.7%. The difference was significant. Regardless of how the participants were grouped, based on demographic data or perceived financial status, the significant difference always persisted. Being older than 59 years significantly increased the willingness to get both vaccines when compared to the middle-aged groups, but not when compared to the younger ones. Having higher education significantly elevated the acceptance of COVID-19 vaccination in comparison to secondary education. The willingness of getting any type of COVID-19 vaccine correlated with the willingness to get both influenza and COVID-19. Finally, those who were willing to get either vaccine coupled similar words together to describe their thoughts about a COVID-19 vaccination. CONCLUSION: The overall results show a clear preference for a COVID-19 vaccine and there are several similarities between the nature of willingness to get either type of vaccine.

Countrywide population movement monitoring using mobile devices generated (big) data during the COVID-19 crisis.

Mobile phones have been used to monitor mobility changes during the COVID-19 pandemic but surprisingly few studies addressed in detail the implementation of practical applications involving whole populations. We report a method of generating a "mobility-index" and a "stay-at-home/resting-index" based on aggregated anonymous Call Detail Records of almost all subscribers in Hungary, which tracks all phones, examining their strengths and weaknesses, comparing it with Community Mobility Reports from Google, limited to smartphone data. The impact of policy changes, such as school closures, could be identified with sufficient granularity to capture a rush to shops prior to imposition of restrictions. Anecdotal reports of large scale movement of Hungarians to holiday homes were confirmed. At the national level, our results correlated well with Google mobility data, but there were some differences at weekends and national holidays, which can be explained by methodological differences. Mobile phones offer a means to analyse population movement but there are several technical and privacy issues. Overcoming these, our method is a practical and inexpensive way forward, achieving high levels of accuracy and resolution, especially where uptake of smartphones is modest, although it is not an alternative to smartphone-based solutions used for contact tracing and quarantine monitoring.

A Covid19 járvány során hozott egészségügyi intézkedések és hatásaik Magyarországon és Ausztriában

A 2020-as Covid19 járvány első hullámát követően érdemes áttekinteni a járvány visszaszorítása és kezelése érdekében meghozott intézkedéseket, mert azok tapasztalatai fogják meghatározni az előttünk álló időszak védekezési stratégiáját. Elemzésünkben Magyarország és Ausztria járványügyi intézkedéseit vettük végig, kizárólag az egészségügy területére koncentrálva. Mivel osztrák szomszédunknál kb. két héttel korábban jelent meg az első új típusú koronavírusos megbetegedés, így az ő rendelkezéseik fontos támpontot jelentettek számunkra a korlátozó intézkedések bevezetése során. Az egészségügyi ellátórendszer zavartalan működésének biztosítása hasonló kihívás elé állította mind Magyarországot, mind Ausztriát. A meghozott intézkedésekben is sok hasonlóság mutatkozik, a főbb irányok azonosok voltak, ugyanakkor az intézkedések bevezetésének időbeliségében felfedezhetők különbségek a két ország között. Az eltéréseket az intézkedések bevezetésének pontos dátuma és az első koronavírusos esetek megjelenésétől eltelt napok száma alapján mutatjuk be. A rendvédelem szempontjából is tanulságos lehet egy strukturált áttekintés az egészségügyi intézkedésekről, mert ebben a járványidőszakban került bevezetésre a Belügyminisztérium által irányított kórházparancsnoki rendszer, amely mind a rendvédelemben, mind az egészségügyben dolgozók számára új helyzetet teremtett. Érkezett: 2020. november 24. Elfogadva: 2020. december 16.Alternate abstract: Following the first wave of the Covid19 epidemic, it is worth reviewing the measures taken to control and manage the pandemic, as their experience will determine the defence strategy for the period ahead us. In our analysis, we examined the pandemic measures of Hungary and Austria, focusing only on the field of healthcare. As the first case of the new type of coronavirus disease appeared by our Austrian neighbour approximately two weeks earlier they were an important point of reference for us in introducing restrictive measures. Ensuring the smooth function of the healthcare system posed a similar challenge both for Hungary and Austria. There are many similarities in the measures taken, the main directions were the same, but there are differences between the two countries in the timing of the measures’ implementation. The differences are presented on the basis of the exact date of introduction of the measures and the number of days since the onset of the first coronavirus cases. A structured overview of the measures takennin the healthcare sector can also be instructive from the point of view of law enforcement, because during this pandemic period the hospital command system managed by the Ministry of the Interior was introduced, which created a new situation for both law enforcement and health care workers. Arrived: 24 November 2020 Accepted: 16 December 2020